Képek a műhelyből

Egy tanfolyamtársam fotózott ma az Üvegbarlangban, és átküldte a képeket, én pedig örömmel közzéteszem őket. Látszik rajtuk a lámpám is - a valódihoz közelebbi színekkel, mint az én képeimen - a munkafolyamatok egy része, és egy kicsit a műhely is.

Ezen a karton-sablonon kerülnek összeállításra a külön elkészített lapok

Antikolok

 Itt is antikolok

Készen van

Kész a lámpa!

Ma délelőtt elkészült a laplámpám. Persze még nincs lába, borús az idő, meg amúgy sincs három-négy kezem, ezért nem tudtam igazán szépen lefényképezni, de nem tudom megállni, hogy ne tegyek közre néhány első fotót. Őszintén szólva saját használatra most nem szeretnék annyi pénz szánni egy réz lábra, amennyibe kerül, de előbb-utóbb azért csak kellene, mert önmagában egy lámpabúra elég szomorú látvány. Lehet, hogy megpróbálok használtan szerezni.

 Ezeken a képeken egészen pirosnak tűnnek a virágok, élőben valamivel narancsosabbak. 

Ahogy átvilágít rajta a fény - az utolsó képen - valójában nem ilyen hideg fehér fénye van, hanem sárgás/csontszínű.

Tudtad-e, hogy...

...a kakaóvajnak és a jázmin illóolajnak együtt Schoko-Bananen illata van?! :D

Erre a következtetésre azután jutottam, hogy Eszti húgom kőkeménnyé fagyott kakaóvaját elkészítettük "shea"-habnak, hogy használható állagúvá transzformáljuk. Kevergetés közben pedig megütötte az orrunkat a csokis-banános finomságok illata. 

A recept egyébként kakaóvajból, olívaolajból, sárgabarackmag-olajból, vadrózsa-olajból, pár csepp E-vitaminból és jázmin illóolajból állt.

100%-os tesztszappanok

Ismét egy teszt! Ezt már régebben elvégeztem, de most jutottam hozzá, hogy közzé is tegyem a tapasztalataimat.

Ezúttal a különböző olajok, vajak tulajdonságait szerettem volna mélyebben megismerni, és ennek érdekében 100%-os szappanokat készítettem, vagyis kizárólag egyféle zsírt vagy olajat használtam hozzájuk. Ezek természetesen nem lettek olyan jó minőségűek, mint egy rendes, az általános iránymutatásoknak megfelelő szappan, de nagyon kézzelfoghatóvá tették számomra az alapként használt olajok és vajak jellegzetességeit.

Kókuszvaj

• Nagyon gyorsan keményedik, másfél órával (!) a formába öntés után gyönyörűen ki tudtam szedni a formából
• Enyhén rózsaszínesen fehér
• Nagyon kemény, száraz, szinte kőszerű a tapintása. ha kézbe vesszük
• Erősen habzik, kb. mint a bolti szappanok
• Kezet mosva vele porszerűen száraz érzetet hagy a kézen, hacsak nem nagyon olajos kézzel tettük ezt. Megtartottam egy darabot belőle, ezzel dörzsölöm be a szivacsot, amikor nagyon zsíros a mosogató, és ki akarom törölgetni. Erre jó, mivel  nagyon jó zsíroldó.

Pálmavaj

• Szintén gyorsan keményedik, egy napon belül kiszedhető a formából
• Teljesen fehér
• Fura grízes állagú, kicsit morzsálódik a széleinél. Kicsit a hungarocellre emlékeztetett, ahogy kézbe vettem.
• Kézmosásnál olyan "semmi különös" érzetű. Tisztít, de nem érzem, hogy különösebben ápolna, vagy hogy valami hasznos anyag maradna a bőrömön utána
• Mérsékelten habzik
• Végül beolvasztottam őket mosószappannak

Napraforgóolaj

• Nehezen szárad, 2-3 nap után szedtem ki
• Kiszedéskor gumiszerű. Később ez enyhül a vízveszteséggel, de mindig marad egy kicsi ruganyossága, gumissága a szappannak
• Enyhén sárgás fehér színű
• Kicsit nyálkás érzés kezet mosni vele, de azért habzik valamennyire
• A fő probléma: 1-2 hónap alatt megavasodott! Összeesett, megsárgult, és avas napraforgóolaj szaga lett. Ki is dobtam, ezért nincs kép róla.

Olívaolaj

• Ez a szappan kevésbé kísérleti, hiszen tiszta olíva szappant egyébként is szokás készíteni
• Lassan szilárdul, 2-3 nap után lehet kiszedni, akkor is óvatosan
• Idővel teljesen megkeményedik, jó szilárd lesz
• Zöldessárga szín vegyül a fehér alapszínbe
• Nagyon erősen szappanporosodik, de ez eltérő a különböző daraboknál. Az tippem, hogy annyira lassan szilárdul, hogy amikor - sok keverés után - beleöntöttem a formába, még mindig túl folyékony volt, nem állt teljesen össze a massza, így a teteje és az alja nem egyformán volt lúgos, így lettek lúgosabb és kevésbé lúgos darabok, és ezek nem egyformán reagáltak a levegő széndioxid-tartalmával, ami ugye a szappanporosodást okozza. De ez csak tipp.
• Az olíva szappant 9 hónapig kell érni hagyni. Nekem a legrégebbi olíva szappanom is csak 5 hónapos, erről tudok beszélni. Kellemes, finom szappan, de tényleg nem habzik, és nyálkás érzés kezet mosni vele. Ez nem olyan vészes, ha egyébként nincs túl gyakran használva a szappan, és mindig ki tud száradni, de egy intenzívebb használat során - én nemezeléshez használtam egyszer viszonylag hosszú ideig, nyilván nem tudott kiszáradni két használat között - kifejezetten nyálkás-nyúlós-mállóssá tud válni. Majd meglátjuk hova fejlődik, ha letelik a 9 hónap. 

Különböző mértékben szappanporos olívaszappanok:

Teszt az SF-arányról

Végre beértek a legutóbbi tesztcéllal készült szappanjaim, és ki is próbáltam őket néhány napig egymás után.

Ez a sorozat annak megállapítására készült, hogy hogyan viselkednek a különböző mennyiségű superfattel készült szappanok. Apropó, van valami bevett, frappáns magyar fordítása a SF-nek? Szívesen használnám azt, de nem ugrik be semmi...azt meg mégsem szeretném minden egyes alkalommal leírni, hogy "az el nem szappanosított olajmennyiség a szappanban".

Azért kezdtem kísérletezni ezzel, mert akármennyire ápoló, kifejezetten száraz bőrre való olajokból készítem a szappanjaimat, néha van olyan érzésem, hogy egy kicsit szárítanak. Bár valójában ez inkább egy húzódó érzés, amit ráadásul csak az arcomon érzek, ha túl sokáig hagyom rajta a szappant (és el is múlik magától negyed óra alatt), meg a kezemen, ha túl sokat mosok kezet. De mégis...nem lehet kiküszöbölni még ezt is? 

Lényeg a lényeg, öntöttem négyféle szappant, amelyek csak a hozzáadott lúg mennyiségében térnek el, és így 5%, 10%, 15% és 20% a superfat aránya bennük. (Az általában javasolt mennyiség 5-10%, efölött elvileg már túl lágy lesz a szappan.

5 és 10 százalékos szappanok

A tapasztalatok

• Tényleg van valamiféle határ 10%-nál, az 5 és 10 százalékos szappan eléggé hasonlít egymásra, míg a 15 és 20 százalékosnál új tulajdonságok jönnek be. 
• A 15 és 20 százalékost három nap után vettem ki a formából, mert túl lágynak tűntek, míg a másik kettőt egy nap után. Még így is sérült a mintája a puhábbaknak, amikor fagyasztózás nélkül próbálkoztam, de 10 perc fagyasztó után ezeket is ki lehet szedni tökéletesen.
• A 15 és 20 százalékosak kissé puhák, gumiszerűek kivétel után, viszont ez az érés alatt a víz távozásával elmúlik, rendes szilárd szappanok lesznek ezek is.
• A lágyság annyiban megmarad, hogy nehezebben száradnak. Amikor a 20 százalékost konyhai kézmosónak használtam, vagyis naponta többször kezet mostam vele, és még víz is csöpögött rá néha a csapból, akkor mindig nyálkás volt az alja. Fürdéshez használva ez nincs.
• Ha vizesek, tényleg lágyabbá válnak átmenetileg, ilyenkor - ha akarnám - le tudnám gyurmázni a széleket, kiálló részeket. De azért magától nem marad a kezemben a szappan fele. :)
• Az ápoló hatás nagyon fura. Az arcomon 20-30 mp-ig hagyva a szappant ezeknél is érzem a húzódó érzést, bár valamivel enyhébben, mint a lúgosabb szappanoknál, viszont ami igazán érdekes, hogy hagy egy enyhe olajos érzetet a bőrömön. Nem kellemetlent, épp csak annyit, amennyit pl. egy már jól beszívódott sheavajas krémezés után érzünk.  
• A tartósság kérdése is felmerült bennem (kevesebb lúg, több olaj a szappanban, gyorsabb avasodás) de ez még a jövő zenéje...egyelőre nem mutatnak aggasztó jeleket 2 hónap után.

A végső következtetést úgy tudnám megfogalmazni, hogy az erős túlzsírozással nem az esetlegesen meglévő szárító hatás szűnik meg, hanem az utólagos visszazsírozás lesz erőteljesebb. Ami végülis működőképes megoldás. Nekem tetszenek ezek a szappanok is! :)

 15 és 20 százalékos szappanok

A képen látszik, hogy a baloldali szappan mintája sérült, míg a jobboldalié tökéletes, pedig az a 20 százalékos. Viszont azt betettem fagyasztóba pár percre kivétel előtt.

Az igazi csalódás - kis színes :)

Még mindig sokat dolgozom, de ha ennek a napnak vége lesz, akkor ez megváltozik, legalábbis egy kis időre. Így igazi kézműves poszt ma sincsen, van viszont egy kis színes történet.

Tiffany-üveg képet rakok össze, 70-80 darabosat. Koncentrálok nagyon, hogy szépen illeszkedjen, ráadásul összekeveredett a számozás, így a darabok helyének megtalálása is komoly szellemi idegfeszítést igényel. Minden idegszálam megfeszül.

A kép gyönyörű lesz, középkori kódexes stílusban ábrázol egy jelenetet a keresztes hadjáratokból, van rajta vár, rózsa, lovag, minden, ami kell, és a színek vibrálóan élénkek. Egyetlen cél lebeg a szemem előtt: egyben, összeállítva látni a kirakóst a maga tökéletességében. 

És ekkor felébredek. Álmodtam. Megpróbálok visszaaludni, hogy átéljem a pillanatot, amikor kész a kép, de nem sikerül, csak valami félálom-féle, amikor is sajnos fájdalmasan tudatában vagyok, hogy csak álmodom. Na, ez olyan igazi csalódás volt. Még jó, hogy a tény, hogy Tiffany-üvegekről álmodom, hamar jókedvre derít. :)